Az indoklásuk szerint a Nem Adom Fel Alapítvány nem szerepel abban a nyilvántartásban, ahol azokat a civil szervezeteket sorolják fel, amik bemehetnek az iskolákba.
Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.
Milyen igazolást kell ehhez beadni és hány pontot jelentenek ezek a kategóriák a felsőoktatási felvételin? Összeszedtük.
A hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő diákok és a gyermeket nevelő jelentkezők is kaphatnak pluszpontokat az egyetemi-főiskolai felvételin.
Rengeteg gyereket érnek sérelmek, de az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántják őket.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A szülőknek a járványügyi korlátozásokkal indokolták, hogy haza kell vinniük a gyerekeiket.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
