Összeszedtük, hogy kinek jár többletpont a felvételin, hány pontot lehet kapni és hogyan kell igazolni. Most kifejezetten a fogyatékosság után járó többletpontokra koncentrálunk.
Milyen igazolást kell ehhez beadni és hány pontot jelentenek ezek a kategóriák a felsőoktatási felvételin? Összeszedtük.
A hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő diákok és a gyermeket nevelő jelentkezők is kaphatnak pluszpontokat az egyetemi-főiskolai felvételin.
Rengeteg gyereket érnek sérelmek, de az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántják őket.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) kutatása szerint a mozgáskorlátozott egyetemi hallgatók továbbra is "komoly akadályokkal" szembesülnek tanulmányaik során, és bár az elmúlt évtizedben általánosan javult a fogyatékossággal élő diákok felsőoktatási helyzete, a javulás nem egyenletes.
A szülőknek a járványügyi korlátozásokkal indokolták, hogy haza kell vinniük a gyerekeiket.
Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
